Amikor úgy érzed, hogy összecsapnak a fejed felett a hullámok, kell valami kapaszkodót találj. Amikor úgy érzed, hogy bármit csinálsz, minden rossz, kell valami pozitívumot keress. Amikor a napi 3x2 óra alvástól azt se tudod, hogy melyik bolygón vagy. Amikor folyton azon dilemmázol, hogy vajon megfelelsz-e a kihívásnak, kell valami ami erősíti az önbizalmad. Ezért eldöntöttem, hogy megpróbálok minden nap valaminek igazán örülni, legyen az bármilyen kis apróság is. Mert ha csak azt nézem, hogy még mindig nincs elég tejem, már megint nem alszik eleget Boti, már megint nem tudtam még pisilni se kimenni, és úszik a lakás, és fél órája ki kellett volna teregetni, és még odáig sem jutottam, hogy egyek valamit, nemhogy főzzek is, hát bizisten megőrülnék.
Pár napja írogatom arra a bizonyos közösségi oldalra az "apró örömöket". Most arra gondoltam, milyen jó lenne, ha ezek nem vesznének el, így csokorba szedem őket, és ezután itt (is) publikálom.
Június 1.
mai apró tanulság: ha a gyerek nagyon nagy csendben van - és
esetemben igen ritka, hogy elaludt volna - igaz lehet a mondás, hogy rosszban
sántikál. Ma az én négy hónaposom éppen csak nem mászott ki a pihenőszékéből...
Hamar rájöttem: ki akart menni kakilni, csak még nem elég gyors, anyuka se :)
Május 31.
erkély, Boti alszik (ritka pillanatok egyike), én a fotelban
kint, lábam fent, laptop az ölemben, blogot írok... (ritka pillanatok egyike)...
Május 30.
bodzát szedtünk, a kedvenc helyemen, a kedvenc
komaasszonyommal és komámmal, sütött a nap, és már az üvegben két citrom
társaságában várja, hogy megigyuk... mármint a bodza :)
Május 29.
az első két kiskanál almapép úgy láttam ízlett Botinak :)
kicsit furcsálotta, és nagyon ízlelgette, mint egy profi borkóstoló :)
Május 28.
Boti legújabb mottója: "Ami a kezemben, az a
számban..." :) Igy aztán anya megpróbálta kezébe adni a cumit, ami minden
irányban közelitett a szájához, csak úgy nem, ahogy "kéne" :)
Május 27.
Boti első gyereknapja, a 74-es kiadású Gazdag Erzsi
verseskönyvemből idézgetem fel elfeledett kedvenceimet :) Botinak tetszik, a
Jancsibohócosat birja leginkább :)
Május 26.
Boti ma vizsgázott:
hosszú utazás - jeles,
nagy család, sok idegen arc - jeles,
hogyan varázsoljunk el mindenkit - jeles :)
hiszti - elégtelen,
alvás - közepes... :)
Május 25.
rájöttem, megalkottuk a tökéletes biológiai fegyvert. A
sikitásával kiiktatja a hallásod, a pukijával a szaglásod, a mosolyával pedig
rabul ejti a szíved :)
Május 24.
ma először fordult a hasáról a hátára úgy, hogy a nehezét
nem bizta a gravitációra. Látszott, hogy tudatosan, átgondolva, szép lassan
hajtja végre a "feladatot". És félúton még megállt egy kicsit
nézelődni, hiszen ez egy teljesen új perspektiva :)
Május 23.
ha sikerült jól számoljam, Boti 7 ujjacskájával a szájban ma
fürdés közben rekordot döntött, úgy is mondhatnám egyéni csúcsot állított :)
Május 22.
Botikám úgy döntött, hogy ilyen esős időben nem érdemes
korán kelni, pláne hogy még dokihoz is hivatalos, jobb lesz neki szépen
végaludni az egész napot... :) aztán 7.15kor győzött az éhség :) Az oltás után
egy perc nagy sírás volt, de már úgy jöttünk el, hogy Lacidoki kapott egy
mosolyt :)
Május 21.
nyűgös Boti... Semmi sem segít... Halász Juditot hallgattunk
és mosolygós lett minden :)
Május 20.
Boticica pont úgy élesítette a kis körmeit/karmait a
kanapén, mint doromboló társaink :)
Május 19.
mai apró (kár)öröm: Boti egy hete azon dolgozik, hogy
mindent a szájába tuszmákoljon. Ma először tört ki belőle
hisztérikus-keserves-dacos-ideges sírás, mert valamiért ez nem sikerült neki...
Május 18.
Boti ma egész nap prrrrrr és grrrrrrr hangokat hallatott,
amikor meg volt magával elégedve, akkor pedig höhö-höhö-höhö-vel jutalmazta
magát :)
Május 16.
Boti-névnapozott a család, tortát sütöttem, itt volt
Rózsimama is
Május 15.
a gyerekszobából ide szűrődő hangok alapján apa utánozza a
baba hangjait és nem fordítva... ha szerencsém van, Levi gyorsan megtanul
babául :) :)
Május 14.
vizkőtelenített zuhanykabin... :)
Május 13.
Boti vizsgálja a hüvelykujjam, először csak nézegeti, majd
kisvártatva megfogja. Szorongatja egy darabig, kicsit rázogatja, majd a
szájához húzza és megrágcsálja. És még én mondom, hogy ennivaló ez a gyerek :)
Május 12.
elindulunk sétálni (mama, baba, kutyu, én). A kapuig nem
jutunk, elkezd cseperegni az eső. Mondom mamának, hogy inkább maradok a
babával, nehogy megázzunk. Inezkutya háromszor jött vissza, ült le a kapuban,
éppen csak meg nem kérdezte: mivanmááááááár, miért nem jöttök??? Mama alig
tudta elcsalni... annyira cuki :)
Május 11.
Boti reggel alukált 8-tól negyed 11-ig... Örültem, hogy a
tegnapi nemalvást végre egy nyugodt nap váltja fel... aztán amikor délután
háromkor sikerült csak egy fél órát aludnia már nem örültem ennyire... este 17
és 18.30 között is hiába próbálkoztam... tippeket kérnék, mit csináljunk az
álmos, de aludni nem akaró gyerkőccel... amikor se a hinta, se a babakocsi, se
a kiságy, se az ének, se a mondóka, se a ringatás, se semmi nem használ, az
egyetlen amire nem vagyok hajlandó: hagyni hogy álomba sirja magát...
Május 10.
padlóra küldtem szegény gyereket :)
Május 9.
Boti megmutatta mi is az, amit CSAK a fiúk tudnak :) szép
ivben pisilte arcon saját magát
Május 8.
joghurtos padlizsánsaláta pitában - majdnem ahogy Utától
tanultam... Friss újhagymával a kertből, és a telet túlélt mentáimmal :) ja, és
természetesen saját gyártmányú joghurttal :)
Május 7.
a lemenő nap fénye szivárványt varázsolt az égre, és a
gyönyörűségtől mosolyt az arcomra... és közben a tetőablak alatti pelenkázón
csak gügyörészett az én édes kisfiam...
http://a1.sphotos.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-ash2/s320x320/156585_453576091323776_1010900138_n.jpg
Május 6.
hazudnék, ha azt mondanám nem esett rosszul, hogy nem kaptam
egy szál virágot se, de még egy utalást se anyák napja alkalmából (apától)...
ugyanakkor pedig nincs az a virág, nincs az a csoki, nincs semmi, ami akár a
nyomába érne az érzésnek, ha a fiam rám mosolyog, kacag, gügyög, sikongat :)
Május 5.
friss fejes saláta, paradicsom, petrezselymes újburgonya,
házi joghurt házi gyümölcsrétegen... ma valahogy csak a hasamra tudok
gondolni... elég nagy is :s
Május 4.
Boti Boxedzést tartott reggel fél órán át... szegény bohóc
orra bánta... hihetetlen jobbegyenesei vannak :P
Május 3.
Boti fiam 14 óra 17 perckor a hasáról a hátára fordult :)
annyira ügyes, olyan büszke anyuka vagyok, legalább mintha lediplomázott volna
:D
Május 2.
igaz apa előtt két perccel kelt Boti (4.43), de kajcsi után
visszaaludt(unk), egészen 9-ig... aztán süthettem a világ legjobb anyósának
szülinapi tortát, kicsit izgulós volt, mert még sosem használtam növényi
zselésitőt (stabark), és féltem vajon megdermed-e a tortán, de jó lett (csak az
én hülye mániám, hogy utálom a zselatint, meg fáj is a hasam tőle, meg hát
gusztus kérdése, hogy az állati kötőszövetekből kivont szarságra ki cuppan rá),
és sikerült meglepjük a fiammal még közösen készitett diszpárnával is.... :)
Május 1.
azt mondja a fiam, "egy cseppet még nagy Kenyu, de
hamar belenövök meglásd...." - én meg addig csak irigykedem, hogy ilyen
menő cuccai vannak :D
Április 30.
tisztaudvar rendesház... illatozik a lakás a frissen mosott
függönyöknek hála, imádom...
Április 29.
méghogy korán reggel ritkán rikkant a rigó... Jelentem
odakint 4.20-kor kezdett rá, idebent pedig már 4kor csicsergett az én
madárkám...
Április 28.
kivetköztettem Botit a plüssből... Szegényke azt hiszem nem
fázott... Kint melegebb van, mint a lakásban :)
Április 27.
nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki megúsztuk a mai oltást
láz nélkül. :)
Április 26.
hosszú percekig nevettem ezen a grimaszon :)
lehet nem illik? de annyira vicces :)
újabb rekord: 6 óra 20 perc... És mosolyog, nyújtózkodik,
peluscsere közben gügyög :) imádnivaló... az én fiacskám :)
Április 25.
a hivatalos mérés szerint a három hónapos Boti 5010 gramm és 61 centi
:)
Április 24.
Boti kezd rájönni a fejtartás hogyanjára :) már
nézelődik is közben, és néha még el is mosolyodik kicsit :)
Április 23.
5.58 perckor pici neszeket hallok a gyerekszobából. Bemegyek... Mosolyog :) kiveszem, hát a pelus feladta a küzdelmet este 8tól... :) nyugis, átaludt éjszaka, csendes ébredés, ágyhúzással :)
Április 22.
süt a nap (pedig esőt jósoltak), csicseregnek a madarak, Boti elégedetten ringatózik az erkélyen, én megittam a reggeli kávém, lezuhanyoztam, és azt hiszem alszom még egy kicsit :)
Április 21.
az erkélyemen a megtépázott szélparipás imazászlóim eszembe juttatták, hogy pont négy éve ilyenkor beteljesült egy nagy álmom.... eljutottam oda, ahová világ életemben vágytam, ráadásul két remek emberrel, az édesöcsémmel, és az azóta férjem-gyermekem apjával. most akkor mondjátok azt, hogy az élet nem szép :)
Április 20.
az első reggelünk (5.40), amikor nem kellett tápszerrel bíbelődni :)
Április 19.
annnnnnnnyira jó néha a volt kollégákkal összefutni, akik talán többek is mint kollégák :)
Április 18.
joghurtkészítés házilag... nem olyan finom (még), mint a Cserpes, de tutti nincs benne semmi adalékanyag, és sokkal olcsóbb :)
Április 17.
sose értettem azokat az anyukákat, akik Manózzák, Babazzák, stb nevekkel illetik gyermeküket. Gondolkodtam rajta, vajon azért, mert mégsem jött be az, amire anyakönyvezték? Aztán mit ad isten, azon veszem észre magam, hogy előbb Csipetke, majd Csipike lett a fiamból... És milyen meghitt ez... Ez csak az én nevem, a Botond mindenkié. Aztán egyszercsak olvasgatom a híreket, és megakad a szemem: meghalt Fodor Sándor, a Csipike írója. Hm... Gyorsan utánanéztem, a neten bele is olvastam, majd bele is szerettem a kis törpe történeteibe. Csak azt nem tudom, hogy maradt ki az én gyerekkoromból... Nektek megvolt?
Április 16.
reggelire triplaszilvás (befőtt-aszalt-lekvár) tejturmix (a szép új botmixeremmel)... kis fahéjjal... nemcsak isteni finom volt, de... :P
Április 15.
étteremben ebédelni a Nagy-papáékkal, majd a legjobb barátnőm legjobb tortájából enni itthon :) köszönöm a szerető családot, és még hálásabb vagyok a barátaimért :)
Április 14.
túl azon, hogy szülinapom van és a férjemuram elengedtem bulizni (vagyis szinte rábeszéltem, hogy nyugodtan menjen el), nagyon boldog vagyok, mert amit tavaly kívántam, most itt gügyög a karomban és nem tudok vele betelni :)
Április 13.
előbbre hoztuk a fürdést, mert nagyon nehezen aludt el 8-9ig, aztán meg félálomban ment a pancsi is, meg a vacsi is. Féltem, ha 9kor lerakom, majd fél éjjel fent lesz. Hát jelentem, napkelte, madárcsicsergés, kis nyöszi a gyerekszobából... 5.15 perckor :) földöntúli boldogság, több mint 7 óra alvás egyben :) én ma egy nagy like-ot küldök az ügyes fiamnak :)
Április 12.
elfogyott az 1es méretű pelusunk, és 2esre váltottunk :)
Április 11.
5.52 perc - pánikszerűen ugrok ki az ágyból, és olyan gondolatok cikáznak az agyamban, hogy a bébiőr biztos elromlott és Botival valami tuti nem stimmel, mert az nem lehet, hogy este 10 óta alszik egyhuzamban. Futás a gyerekszobába... Bébiőr működik, a kicsi fiam pedig ébredezik. Én pedig megnyugszom, és el se hiszem, hogy hat és fél órát alhattam január óta egyhuzamban :) És szinte az első reggelünk, hogy nem hangos-éhes-sírással kísérve zajlik a pelenkázás. :)
Április 10.
nyereményrudival nyereményrudit nyerni :)
Április 9.
18 éve nem volt húsvét hétfőn ennyi locsolóm :) most már biztosan nem hervadok el :)
Április 8.
Április 7.
újabb nagy zsák ruha érkezett Botondomnak, ezúttal Szabinától :) Most örülök, hogy olyan jó nagy szekrényt vettünk :)
Április 6.
úgy tűnik a borsó átment a teszten, legalábbis az a pár szem a levesben nem okozott gondot Botinál... Sőt, ittam rendes kávét is, és nem pörgött tőle egész nap. :)
Április 5.
a pár csepp eső még jobban megédesítette a tavaszi virágok illatával teli levegőt... És még a száradó ruhákat is sikerült időben bevinni :)
Április 4.
kicsi fiam ma délben úgy döntött, hagyja anyát nyugodtan megebédelni és hajlandó volt elaludni a jó kis hintájában :)
Április 3.
medvehagyma krémleves... De nem sokáig örültem, Botinak nem jött be :(
Április 2.
imádom hallgatni a gyerekszobából kihallatszó kakadumadár csörgését, melyet folyamatos gügyögéssel kommentál a fiam :)
Április 1.
a kicsi fiam a mosolyával, a mondokájával levette a lábáról a dédszüleit, sőt... az egész rokonság olvadt :) és készen lett a hintája is Botinak, láthatóan élvezi :)
Március 31.
amikor már nem tudok a fáradt-nyűgös-üvöltő gyerekemmel mit kezdeni, egyszerűen csak berakom a keresztmamitól kapott "varázsoverálba", és fél percen belül elcsendesül és elalszik... :)
Március 30.
krémest "sütöttem", remélem Leventém is örülni fog :)
Március 29.
feketerigók táncát nézni, és közben azon "aggódni", hogy a heves szárnycsapkodások fel ne ébresszék a babakocsiban édesen alvó kisfiamat :)
Március 28.
na mi volt ma az ebéd? :)
Március 27.
tulipán- és nárcisz-özön van a kertben... mégsem vagyok tőle boldog, amikor az oltástól lázban égő fiacskám nyűglődik egész nap... :(
Március 26.
öltözködtünk hajnalban, mert kifogott a peluson a pisimennyiség... Öltözködtünk reggel, mert volt egy nagy buki... Öltözködtünk délben, mert derékig rakta a legény a pelust, ezúttal nem pisivel... Mi ebben az öröm? Van ruhánk bőven és nincs szorulásunk... :)
Március 25.
két hónapos a fiam, és csinálhattam neki egy új (bár használt) játszósarkot :)
Március 24.
két hét után autóban ülni, és a gyönyört tetézte, hogy a babakocsi után ezt is vezethettem :)
Március 23.
árokparton ibolyavirágot látni, és miközben az idei első fagyid olvad a szádban lepkék táncában gyönyörködni... :)
Március 23.
éjszaka van, de egy-két madárka már csicsereg. Neszeket hallok a gyerekszoba felől... kérdem: "apa, te is hallod?" Ő is hallja. Ránézek az órára, 4.25 perc. Levi megjegyzi, hogy öt perc, és neki is csörög az órája... Hát igen, de az én csengőhangom a világon a legszebb :) És ma is öt perccel előztük meg apát, pedig ma 4.40-re állította.
Március 22.
sose volt sok barátom, de arra a kevésre mindig számíthattam. Tegnap megint bebizonyosodott... Köszönjük (a hatalmas zsák babaruhát, a játszószőnyeget, a pihenőszéket) a Berczi családnak, kimondhatatlanul boldog vagyok :)
Március 21.
napfelkeltét nézni az ágyból, miközben a gyerekszoba felől halk gügyögés hallatszik... :) és mától már hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák :)
Március 20.
cékla... nyersen salátának almával, pástétomnak vajkrémmel, holnapra előkészítve krémlevesnek... mert nem tudok betelni a színével, és mert végre nem krumpli és nem tészta :-)
Március 19.
már rámjön a terhesnadrágon kívül egy farmerom... :) és a nagy próbálgatás közben találtam 2 ezer forintot az egyik zsebében :)
Március 18.
rövidujjúban sétálni, a teraszon ebédelni, a mérlegen 4-gyel kezdődő számot látni :)
Március 17.
meglátogatott a volt anyósom minket, és megsütötte a kedvenc grillázsos sütimet, ahogy csak Ő tudja :)
Március 16.
kabát nélkül sétálni a tavaszi madárcsicsergős napsütésben, elkészíteni a férjed kedvenc fahéjas kalácsát, és várni a barátaid, akik ilyen csodákkal halmoznak el...
Március 15.
5 óra 5 perc - az első madárka dalra fakad, Boti még mindig alszik. 5 óra 10 perc, halk gügyögés hallatszik a gyerekszoba felől. Megnézem, Boti az ágyban keresztben, lábai kilógnak a rácson és mosolyog. Mire a felkelő nap vörösre festette az ég alját, a kicsi fiam jóllakottan jutalmazott meg a világ legszebb mosolyával :)
Március 14.
Védőnőnél voltunk. Felteszi a kérdést, látom-e, hogy lila a gyerek szája, és máskor is volt-e már ilyen? Mondom, hogy látom, és még nem volt ilyen. Akkor figyelgessem, és ha jelentkezik máskor is, beszéljek a gyerekorvossal. PARA EZERREL! Hazaérünk, öltözök át. Tiszta lila a nyakam... Hogy az a jó... Szegény marokkói sálkészítő kisiparos most biztos csuklik... ... :-)
Március 13.
holnap lesz Boti 7 hetes, és tegnapra megvolt az első plusz kilója :)
Március 12.
Boti ma volt 6 hetes ultrahang vizsgálaton. Mind a koponya, mind a has, mind a csípőszűrés rendben találtatott... :)
Március 11.
Fürödtem, reggeliztem, elpakoltam a tiszta ruhát - és Boti még mindig alszik :) Ja, és jön Salgótarjánból (az egyik) dédimama látogatni :)
Március 10.
Boti 10 hónapos unokatesója a kék-fehér szőrmókos papucsom láttán lükvercbe kapcsolt, és láthatóan pánik félelem tört rajta ki... :)
Március 9.
katáng-kávé... Már-már olyan, mintha igazi volna :) és reggel még egy kis tejhabbal is kényeztettem magamat :)
Március 8.
Boti kinőtte az első ruháját, nemcsak hosszában, de széltében is :)
Március 7.
4 órát aludtam egyhuzamban :)
Március 5.
a legszebb, legtüneményesebb koszorúsleánykám üzent nekünk ma: "Nagyon szeretem a Zsuzsit, Botondkát puszilom, szeretem a Botondkát, nagyon édi-bédi, mint a szemem-fénye! Nagyon szeretem a Botondkát is! Meg még a Leventét is szeretem..."
az én kis vízöntőm imádja ha nincs rajta pelus - legalábbis kihasználja azt a 10 másodpercet és ilyenkor pisil a legnagyobbakat :) a pelenkázó és általában anya is úszik ;-)
Március 4.
Végre nem lötyög Boti lábszárán a zokni :))
Március 3.
Öt évvel ezelőtt egy hűvös, esős estén találkoztam először gyermekem apjával, aki azóta a férjem, és akinél türelmesebb, jóságosabb és tisztább lelkű embert nem ismerek... ♥
Február 29.
Boti nő, mint a gomba (3cm/hó), és a súlygyarapodása is tökéletes :-)
Február 24.
Ha a fiam nagyon örül, nemhogy fülig ér a szája, de még a kis fülecskéje is fél centit feljebb szalad. :)
No de nem elmélkedem tovább, inkább emlékezem egy kicsit,
arra az egy évvel ezelőtti napra. Tavaly is igen esős júliusunk volt. Folyton
azon aggódtam, hogy milyen idő lesz, de szerencsénk volt. Reggel, amikor a
fodrászhoz sétáltam, majd elvitt a szél. Az a szél, ami délelőtt szépen
kisöpört felőlünk minden felhőt. Mire a kozmetikusnál is végeztem, ragyogó
időnk volt, nem túl meleg, mert még kellemetlenül éreztük volna magunkat a
nagy-nagy ünneplőben. Elkészültünk, Szentendrére mentünk fotózkodni. Amivel
kicsit megcsúsztunk, mert még csak ide menjünk, meg még ott van egy kedvenc
helyem. Közben a násznép gyűlt a vendéglőben, és vártak türelmesen. És jó lett
volna itt egy kicsit megállitani az időt, és nem rohanni a házasságkötő
terembe, és egy kicsit nem stresszelni, hogy hogy érünk oda, és egy kicsit
jobban kitalálni, hogy gyalog menjünk vagy kocsival (500 méterre volt a
vendéglőtől), szóval itt volt egy kis szervezési hiányosság, amit megtoldott
még az időhiány. 
