...mindössze egy vessző a különbség. De hogy nekem majd' minden nap azt kell hallgatnom, hogy "miért nincs ezen a fiún egy kicsi háj, hát tessék már hurkákat növeszteni..." - és ehhez hasonló kijelentések jönnek, általában a nagymami szájából. Persze próbálom a mamát nyugtatni, hogy lesz még ideje zsírpárnát növeszteni, meg különben is, ha ilyen kis cinege marad, akkor így fogjuk szeretni. És egyébként is, mennyire jó nekem, hogy az egész életem a háj elleni küzdelem jegyében zajlik? Boti egészséges, hájas hurkák nélkül is erős baba.
Aztán a minap anyukám megint jött a gügyögős "mikooooor lesz már a babán egy kis háááj???" mondókájával. Megelégeltem, és jobb nem jutott eszembe, mint: "Nekünk HAJ-unk van, ha HÁJ-at akarsz, azzal a másik unokád szolgálhat..." Mert hát mit ad Isten, Zsombor a kis husi, masszív kis törperomboló, még most is csak alig kezdi növeszteni a fején a szőrt, míg Botondom már szép kis pelyhecskékkel a buksiján látta meg a napvilágot, amit azóta is szépen növeszt.