...megérkezett hozzánk egy kis lélek. Még nem tudtuk, de már nagyon vártuk. A napokban olvastam egy gyönyörű és szívhez szóló történetet, ezt szeretném veletek megosztani a fiam "egy éves" születésnapja alkalmából.
"Kelet-Afrikában van egy törzs, ahol a gyermek
megszületésének idejét nem a világrajövetelének napjától, sőt nem is a
fogantatás napjától számítják. E törzs számára a születés kelte azt a napot
jelöli, amikor a leendő anya először gondol majdani
gyermekére. Az anya, amikor úgy érzi, eljött az ideje, hogy gyermeke legyen,
elvonul az erdőbe, és magányosan ül egy fa alatt mindaddig, amíg bensőjében
meghallja gyermeke énekét.
Amint ez megtörtént, az anya visszatér a falujába,
és megtanítja az éneket a leendő apának. Ezután ezzel az énekkel hívogatják a
gyereket. Miután a gyerek megfogant, az asszony a méhében hordott kisbabának
énekel, és megtanítja a dalt a falu bábáinak és öregasszonyainak, akik a
vajúdás alatt és a születés csodálatos pillanatában ezzel az énekkel köszöntik
a gyermeket.
A szülés után valamennyi falubeli megtanulja az
újszülött énekét. Ez a dal ezután élete minden fontos pillanatában elkíséri.
Ezt éneklik neki, amikor valami baja esik, ezt éneklik győzelmek, szertartások,
felavatások alkalmával vagy a házasságkötési ceremónián. Amikor élete végén
szerettei összegyűlnek a halálos ágyánál, utoljára hangzik fel a dal."
-Jack Kornfield: A lélek éneke.-
Ez nagyon szép! :)
VálaszTörlés