Igazából hónapok óta tudom, hogy megyek Marokkóba. Persze először nem tudtam foglalkozni még a gondolattal se nagyon, mert Madrid volt előnyben, időrendben. Aztán hazajöttem Spanyolországból, és ahelyett, hogy ezerrel foglalkoztam volna a következő úticélommal, betanítottam a testvéremet a dunatv-s feladataim ellátásra, mert hát ha nincs helyettem ember, nem engednek el szabira.
Szóval most itt állok (ülök), 1 órával az indulás előtt, és tulajdonképpen halvány fogalmam sincs mi vár rám Marokkóban. Ami fura, mert mindig minden országnak úgy indulok neki, hogy utánaolvasok, tudom, melyik városban mit fogok látni, és lélekben felkészülök az adott ország kulturális "sokkjára". Na most mindez elmaradt. Ami talán nem baj. Talán nem fognak "csalódások" érni, ha valami nem olyan, mint én azt az útikönyvekből és mások leírásából elképzeltem.
Úgy megyek neki a következő 16-17 napnak, hogy jól akarom magam érezni, semmi más dolgom nincs, mint kinyitni a szemem, és befogadni ami vár - remélem persze csupa szép és jó dolog. Ígérem mindenről beszámolok - idővel. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése