Savanyúkáposztás bableves

Volt egyszer, hol nem volt… a mese ott kezdődik, hogy az én Cilike barátnőmnél ettem ilyet nagyon sokszor. Azért nagyon sokszor, mert egyszer megkóstoltam és beleszerettem. És aztán ha hozzájuk mentem Hőgyészre, és adva volt a kérdés: „Mit főzzek Zsuzsika?” nekem mindig ez az isteni szabolcsi étel jutott eszembe. (szabolcsi étel Somogyban, ne mondjátok, hogy nem akadt meg rajta a szemetek, nem, nem írtam el. Cilikém mostmár exférje szabolcsi, innen a recept.) Nem is ettem azóta se sehol máshol, talán azért, mert az eredeti recept úgy kezdődik, hogy végy egy fél füstölt csülköt, azzal meg már akkor sem éltem, és most sem veszi be a gyomrom… De Cilike megfőzte nekem mindenféle állatság nélkül, és istenieket ettünk belőle.

És sajnos vagy nem sajnos, de egy ideje nem járok Hőgyészre (Cilike sem), és mióta fenn van Pesten a nagy zabálásokat felváltották a nagy eszmecserék, ami a derékbőségemnek is és a lelkemnek is jót tesz, viszont ez az étel már nagyon hiányzott. (Persze nem felejtettem el (remélem Cilike se), hogy ha a drága barátném túl lesz a szakdolgozaton, az államvizsgán, a diplomavédésen és minden macerán, hát be van nekem ígérve egy ilyen leveske, de hát ki győzi azt kivárni…???) Mostanában nagyon sokat volt a fejemben, hogy meg kéne csinálni, és adva volt a káposzta is (nem adva… véve, vettem, kemény magyar forintért), végülis találtam itthon babot is (nem az igazi, mert konzerv, de megtette), és nekiálltam előszedni az öt-hat éves emlékeim, hogyan is csinálta a barátnőm? Mert míg ő főzött, azért mindig ott kotnyeleskedtem mellette.

A recept:

Mennyiséget nem írok, mert hadilábon állok vele, és tulajdonképpen nem rontja el, ha egyikből kicsit több vagy kevesebb kerül bele, íme a hozzávalók:

• · Hagyma (sok)
• · Fokhagyma
• · Savanyú káposzta
• · Bab
• · Füstölt tofu (el is lehet hagyni, vagy aki él vele tehet bele bármilyen füstölt húst)
• · Majoranna, babérlevél, só, bors, pirospaprika, pirosarany, erőspista (vérmérséklet szerint)

Elkészítés:

A hagymát összevágjuk, én nem apróztam el, mert a káposzta úgyis szálas, elvész közte, üvegesre pároljuk olajon. Érzéssel meghintettem liszttel, kb. 1 evőkanál, és kicsit megpírítottam, belenyomtam 3 gerezd fokhagymát, beletettem a fűszereket, és felöntöttem cirka másfél liter vízzel (ugye a víz függ a hozzávalók mennyiségétől, nekem olyan negyed kilónyi babom, és egy nem teljes befőttesüvegnyi káposztám volt, ehhez a mennyiséghez értendő az egy fej hagyma is.). Ha rendes babot használ az ember, akkor ebben a fázisban kell hozzáadni, és ha már majdnem megfőtt a bab, akkor a káposztát, annak elég egy 20 perc főzőcske. De mivel nekem sürgős ehetnékem volt, és nem is volt itthon szárazbab, és ha lett volna se lett volna beáztatva, ezért aztán konzervhez folyamodtam. Szóval ha benn a bab és a káposzta, kicsit összefőzzük az ízeket. Ja, és ami elmaradt, bár nem feltétlenül szükséges: a füstölt tofu, csak hogy legyen egy kis füstös ízünk. Cilikénél sose volt nekem ilyen úri huncutság belefőzve, és nem is hiányzott, de mivel találtam a hűtőben, és már kérdéses volt, hogy ha nem csinálom meg magától elköltözik melegebb éghajlatra, ezért hát adtam az ízhatásnak egy kis füstöt. Nem rontotta el. És ha mindez kész, az egészet koronázzuk meg ízlés szerint tejföllel.

Ehetjük jófajta friss, ropogós fehérkenyérrel, de akár főzhetünk ki hozzá tésztát is.

És még egy praktikus tanács: a káposztát én kicsit összevagdostam vágódeszkán. Így ugyan semmi kihívás nincs a leves elfogyasztásában, de talán megkímélem anyukámat az összefröcsögött ruhák helyrehozási munkálatainak fáradalmaitól.

Jó étvágyat!

U.i.: Javaslom, hogy éjszakára a takarók négy sarkára nehezéket tegyetek: hagyma, bab, káposzta… khmm-khmm :-)