2013. március 27., szerda

Káposztasaláta újragondolva...

Barbara barátném isteni répás káposztasalátát csinál. Hogy hogyan, azt sajnos nem tudom, csak úgy saccperkábé: jó apróra lereszeli a répát is és a káposztát is, kicsi cukorral-sóval fűszerezi, és egy leheletnyi ecettel vagy citromlével bolondítja meg. Nos történt is, hogy hozott nekem két jó nagy befőttes üveggel, hadd egyem, ha már annyira oda vagyok érte. Így is volt. Elfogyott a fele. Aztán pár napja árván ücsörgött a hűtő ajtaján a másik befőttes üveg, várta jósorát, hogy megegyem. De csak nem akadtak olyan ételek a heti menüben, amikhez passzolt volna. Az idő meg csak fogyott, félő volt el is jár a saláta fölött. Ételt pedig kidobni BŰN. 

Már nagyon unom a klasszik vajas-sajtos szendvicset, és közben baromira ki vagyok éhezve a friss zöldségekre. Gondoltam egyet, és alkottam egy zöldségpástétomot a maradék salátából. Tettem hozzá egy kis fokhagymát, némi csilipaprikát, sót, frissen őrölt tarkaborsot, olivaolajat, és az egészet összebotmixereztem. Friss kenyérre kentem, de pirítóson is isteni finom. Ajánlom mindenkinek, próbálja ki, ezekben a tél végi tavaszjönninemakaró időkben szinte kiabál az ember szervezete egy kis vitamin után. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése