38. heti helyzetjelentés

Mondhatni célegyenesben vagyunk. Két hét, és ha tartja magát a babóka a papirformához, akkor a kezünkbe foghatjuk. Nem tudom milyen gyerkőc lesz, csak azt tudom, hogy most rettentő lusta és szégyenlős. Már az ultahang-vizsgálatok során is bújócskát játszott velünk, most a ctg-nél is próbálgatja az idegrendszerem. Hiába eszem, hiába iszom, ma például a vizsgálat előtt megittam két napi kávéadagom, mézeskenyeret reggeliztem..., és semmi. És hiába a telihold, és hiába a frontok, őt délelőtt hagyjuk békén aludni... Mondhatjuk, hogy az egész napot a szülészeten töltöttük, mert egyrészt baromira elfoglaltak voltak a dokik, az összes szülőszoba foglalt volt, másrészt tömve volt a terhesgondozó is, nekünk meg ismételni kellett a ctg-t, mert a fiatalember képtelen volt arra a 20 percre kicsit aktiválni magát... hiába csoki, hiába kávé, hiába rázkódás, hiába brügettyűzés.... Még szerencse, hogy az ultrahang szerint rendben van minden. Mégis mennem kell holnap reggel ismét ctg-re, és fogalmam sincs mit csináljak, hogy ne menjen rá az egész napom, és az idegrendszerem...

Ja, és 3170 g a becsült súlya, ami mondhatni nagyon jó!